Van valami nagyon ismerős ebben a mondatban. Mert anyaként te is gyakran érzed, hogy máshol elismernek, meghallgatnak, értékelnek, de otthon, ahol a legtöbbet adod, mintha láthatatlan lenne a szereteted.

Jézus is ezt élte át. A saját falujában nem értették, nem fogadták el, nem látták meg benne azt, aki valójában. Nem a csodatevőt, nem a Mestert, hanem csak a „helyi fiút” látták benne.

És talán te is úgy érzed néha, hogy csak azt látják benned,, amit elvégzel, nem a szívedet, amit beleadsz. Hogy természetesnek veszik, amit teszel. Hogy nem mindig értik, mennyi erő, türelem és szeretet van a mindennapi mozdulataid mögött.

Jézus ma ezt üzeni: Én látlak. Én tudom, ki vagy. Én ismerem a szívedet, a csendes áldozataidat, a kimondatlan imáidat. 

A mai ima számodra: „Uram, add, hogy akkor is hűséges maradjak a szeretetben, amikor nem értik vagy nem látják, amit adok.”