„A kamaszom már mindent egyedül intéz, alig van rám szüksége. És én most mit kezdjek magammal?” 

Egy nagyon őszinte és fájdalmas felismerés hangzott el a napokban egy konzultáció során. Az édesanya eredetileg azért érkezett, mert úgy érezte, állandóan felesleges, apró vitákba keveredik a gyermekével. Az önreflexiós folyamat során azonban kiderült a valódi ok, hogy a fizikai gondoskodás csökkenésével és a megnövekedett szabadidejével hirtelen nem tudott mit kezdeni, az űrt pedig akaratlanul is a gyermek életterének szervezésével próbálta kitölteni.

Az aktív, kisgyermekes évek alatt sokszor teljesen elfelejtjük, kik is vagyunk a szülői szerepen túl. A kamaszkor azonban nemcsak a gyermek önállósodásáról szól, hanem egy meghívás is a számodra. Itt az ideje a valódi, bűntudatmentes Énidőnek. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezd a saját céljaidat, hobbijaidat és önmagadat.

Mikor fordítottál utoljára figyelmet a saját igényeidre anélkül, hogy a család naptárát nézted volna?

Ha nehezen találod a helyed ebben az új, önállóbb életszakaszban, keress bizalommal, és induljunk el a saját utadon: