2025. november 16.

Öt éves lehettem határozottan emlékszem még nem jártam iskolába és hittem a csodában a karácsonyi varázslatban.

Messze, nagyon messze a nagyváros zajától, egy hóval borított ösvény közepén állt egy apró, szerény kis piros tetejű manóházikó. Itt élt a segítőkész manócsalád

Egyszer elmentünk a szüleimmel és az öcsémmel karácsonyfát venni. Én ezt már nagyon vártam. Haza mentünk apukám belefaragta a fát a talpba.

Aznap reggel Erdélyben minden más volt. A levegőben fenyőillat keveredett a hópelyhek csendes táncával.