December volt. A családdal feldíszítettük a karácsonyfát.
A következő estén, december 24-én történt, hogy ugatott a kutyám és én felébredtem. Éjfél lehetett és odalent zajt hallottam. Felkeltem az ágyból, lementem az emeletről és elbújtam a szekrény mögé. Figyeltem. A karácsonyfánál egy icipici alak mozgott egy zsákkal a hátán és ajándékokat pakolgatott. Ahogy jobban megnéztem láttam, hogy ő egy kobold. Nagyon meglepődtem, nem gondoltam, hogy ő hozza az ajándékokat. Azt hittem, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat.
A kobold még dúdolgatott is. Barna volt a cipője és a zsákja, zöld volt a ruhája és a sapkája. A koboldnak óriási fülei voltak, kicsit hegyes álla és vidáman nézett. Ekkor elharangozták az éjfélt, a kobold felnézett. Még gyorsabban kezdte pakolni az ajándékokat.
A csomagok szép szalagokkal voltak átkötve, és a papírján karácsonyi szarvasok galoppoztak. De volt olyan is, amelyiken Mikulás szánkázott át az égen, ezek nem szalagokkal voltak átkötve, hanem le voltak ragasztva. Láttam sok csokit és ott állt egy hintaló is. De a paci nem volt becsomagolva. A ló szép fekete volt, fehér sörénnyel és körülbelül egy méter magas lehetett. Tudtam, hogy az a ló az én ajándékom lesz.
Volt ott még két kosárlabda is. Gondoltam, hogy ezek a testvéreimé, mivel ők kosárlabdáznak.
Ekkor harangozták el a hajnali egy órát. Mintha a kobold tudta volna, hogy mi mindig korábban szoktunk kelni karácsonykor, elkezdte a karácsonyfa díszeit fényesíteni. Hogy miért volt erre szükség nem tudom, de a kobold bizonyára tudta.
Hirtelen nagydolog történt. A karácsonyfa mögül még több kobold ugrándozott elő. Ők is elkezdték törölgetni a díszeket. Azt gondoltam, hogy hipp-hopp készen lesznek vele, de nagyon lassan haladtak a munkával. A hirtelen előbújt koboldok kisebbek voltak, mint a legelőször meglátott kobold. Fehér ruhájukon piros csíkok díszelegtek, piros volt a cipőjük és hegyes, a cipő orrán kicsi csengők csilingeltek. Ők is hoztak icipici zsákokat, de az ő zsákjuk piros volt. A zsákjaikban nem ajándékok voltak, hanem apró csengettyűk. Kinyitották ezeket és kivették belőle a szebbnél szebb csengettyűket, és felaggatták a karácsonyfára. A kicsi koboldok között volt egy nagyobb fülü is, aki kinyitott egy piros zacskót és egy égősort vett ki belőle. Felugrott és körbe tekerte a karácsonyfát vele. A koboldok felnéztek az órára és biztos azt hitték, hogy már nagyon késő van, mert az egyik fogott egy nagy csengőt, megcsengette és csodák csodájára az összes kobold eltűnt.
Én egy ideig csak bámultam, aztán visszamentem a szobámba. A testvéreimet nem akartam felébreszteni, mert úgysem hitték volna el, amit láttam és csak nevettek volna rajtam. Bebújtam az ágyba. Még egyszer átgondoltam, amik történtek velem aztán elaludtam.

Reggel kukorékolt a kakasom, és felriadtam. Anya éppen akkor nyitott be a szobába, hogy felébresszen. Én kiugrottam az ágyból és majdnem elmondtam, hogy este mit láttam, de aztán meggondoltam magam és lementem anyával. Lent már a család ott volt a karácsonyfa körül. Együtt kibontottuk az ajándékokat. Jól sejtettem, az én ajándékom lett a ló. A két fiútestvérem kapta a két labdát. Én még kaptam egy tábla csokit, és egy csörgődobot.

Szép karácsony volt.