Két teljes műszak egyetlen napba sűrítve. Így zsonglőrködünk mi, dolgozó anyák, és közben sokszor azt érezzük, sosem vagyunk elég jók.
Az elmúlt heteken bemutattam nektek a négy legjellemzőbb típust, ahogyan mi, nők, megpróbálunk egyensúlyozni ezen a vékony jégen. A rugalmas csapatjátékost, a bűntudattal küzdő zsonglőrt, a túlélő üzemmódban lévőt és a szigorú tervezőt.
Bármelyik típusban is ismertél magadra a legtöbbször, egy dolgot sose felejts el, mégpedig azt, hogy nem vagy egyedül!
Kilenc gyermek édesanyjaként őszintén mondhatom, hogy mind a négy állapotban voltam már az életem során.
Voltam kimerült, voltam túlkontrolláló, és éreztem fojtogató bűntudatot is.
Emlékszem egy csendes estére, amikor már mindenki aludt, én pedig a konyhaasztalnál ültem a végeláthatatlan teendők listájával, és egyszerűen csak sírni tudtam a kimerültségtől.
Ott és akkor értettem meg azt a fontos igazságot, hogy a mérleg sosem áll pont középen, és el kell fogadnom az „elég jó” elvét ahhoz, hogy levegőhöz jussak. Ez volt az a fordulópont, ami után megtapasztaltam, mindegyik nehéz szakaszból van továbblépési lehetőség.
A legfontosabb lépés a felismerés, hogy megértsük a saját működésünket és a határainkat.
Ebben tud segíteni az Anyasegítő LélekErőd, amely egy biztonságos, megtartó tér számunkra.
Ha még nem tetted meg, töltsd ki a Dolgozó anya tesztemet! Pár perc az egész, a kiértékelésből pedig nagyon sok erőt és gyakorlati tippet meríthetsz a mindennapokhoz. Találjuk meg újra önmagunkat a feladatok tengerében!
